Évkör, ünnepek

A Waldorf-óvodák, -iskolák évmenetét a világban az adott kulturális közeg ünnepei határozzák meg. A kultúra mint az „életet-szabályozó elv” minden szellemi működés legfőbb hatóereje. A mindennapokat átszövik az éves ritmushoz igazodó ünnepek, amelyek a közösségeket is alakítják és erősítik. 
 
Magyarországon a keresztény ünnepkör által meghatározott az évrend: egy-egy tanév Szent Mihály naptól, a megmérettetés, mérlegelés, a számvetés napjától Szent János napig, az életerők delelésének napjáig ível. Az advent és húsvét kiemelkedik az évben: mint a várakozni és felmutatni tudás ünnepei. 
Az eddig említettek mellett még jeles napok: a Szent Márton nap (az önmagunk és mások felé fordulni tudás), a vízkereszt (felismerés), a farsang („kifordulás”), és a pünkösd (felhangzás). 
 
Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert. A Waldorf-óvodában ünneptől-ünnepig a természeti ritmusokkal összhangban próbál élni óvónő és gyerek. Minden iskolának önálló feladata ünnepei szellemi hátterének feltárása, megismerése, az életkoroknak megfelelő ünneplés megvalósítása. Célszerű megtalálni, újból és újból átgondolni az egyes ünnepek és a hozzájuk kötött tevékenységek szerepét.