Kedves Érdeklődők!

Novemberben háromrészes műhelymunka sorozatot indítunk Kutatómunka a Waldorf-pedagógiában címmel. A sorozat célja, hogy 

• bemutasson egy-egy már megvalósult kutatást, 
• hogy a pedagógiánkat érintő aktuális témák mentén beszélgetést, közös gondolkodást kezdeményezzen, illetve 
• hogy lehetőséget nyújtson a pedagógiai kutatással kapcsolatos megközelítések, módszerek, eszközök megismerésére.

Mivel azt tapasztaljuk, hogy a hétvégék tovább nem terhelhetők már programokkal, a sorozatot hétköznap délutánokra terveztük. Tudjuk, hogy a vidéki érdeklődőknek ez nehézséget okoz, ezért, ha a kezdeményezésünk sikeres lesz, akkor jövőre megpróbálunk ilyen alkalmakat vidéki helyszíneken is megszervezni. 

A kb. 2-2 órára tervezett alkalmak két részből állnak majd: egy már megvalósult kutatás bemutatása és műhelybeszélgetés. Saját kutatásukról a meghívott kutatók beszélnek majd, a beszélgetéseket pedig Mesterházy Mária vezeti. Ezek témáit részletesebben a levél végén találjátok.

Helyszín az MWSZ irodája: 1075 Budapest, Asbóth u. 17., 6-os kapucsengő

Az egyes alkalmak időpontja és témái:

November 14. 16.30-19.00

Műhely: Generációváltás a Waldorf-mozgalomban

Egy Waldorf sorskövető kutatás bemutatása (Szabó Eszter)

December 5. 16.00-18.00

Egy Waldorf családkutatás bemutatása (Balogh Anikó)

Műhely: A Waldorf-mozgalom szellemi fenntarthatósága

Január 23. 16.00-18.00

Kutatás a Waldorf-pedagógia írás- és olvasástanítási módszeréről (Keleti Alexandra)

Műhely: Nevelésművészet – szellemtudomány – neveléstudomány

Örülünk, ha valaki minden alkalomra el tud jönni, de ez nem feltétele a részvételnek.

Szeretettel várunk Benneteket!

Mesterházy Mária és Marosváry Péter

A december 5-i műhely beszámolója:

Tizenketten voltunk. A többség olyan, aki már az előző alkalmon is részt vett, így adta magát a kérdés: ki-milyen gondolatot hozott vissza?

Néhány válasz:

• közös (kutatási) nyelv kialakítása
• saját tevékenységemet hogyan tudom megfelelő módon leírni, bemutatni
• láthatóvá tenni a pedagógia eredményeit, hogy a kimenő diákok mit visznek magukkal
• hogy lehet értelmes (kutatási) célokra használni az akadémiai tudomány módszereit
• a pedagógiai gyakorlat javítása

Felmerült szükséges/lehetséges tevékenységek:

• kutatási adatbázis létrehozása
• természettudomány tárgy fejlesztése

A következő beszélgetésben párhuzamosan volt szó az előző alkalomról áthúzódó generációváltás és a mostani alkalom fenntarthatóság témájáról. Ez utóbbiról a mozgalom „fenntarthatósága” értelmében beszéltünk, hogy az idősebb pedagógus generációk hogyan tudják átadni a tudásukat/tapasztalatukat, ill. hogy a fiatalabbak mi újat hozhatnak a mozgalom életébe. Mi menjen tovább a hagyományokból és mi újuljon meg? Hogyan lehet jól meghatározni a közösség közös álláspontját, viszonyulását egy-egy témakörben? Kiemelt kérdésként jelent meg, hogy hogyan tud jól találkozni az „öregek” tudás-megosztási igénye a fiatalok tanulási igényével/érdeklődésével.

A megosztás formái lehetnek: írás, előadás, videó, interjú.

Kezdő tanítóként megjelenik a dilemma: mit kövessen az ember az „öregek” által közvetített hagyományokból, ill. mit tegyen a saját feje, saját innovációja alapján.

Felmerült a környezeti nevelés értelmében vett fenntarthatóság, az azzal való foglalkozás az intézményekben, elsősorban a felső tagozatokon (a témában szaktanári műhely szerveződik).

A műhely végén Balogh Anikó kezdte el bemutatni a Waldorf-családokkal kapcsolatos kutatását. Idő hiányában ennek folytatása a következő alkalomra maradt. A PPT bemutató mostani előadásra vonatkozó részét csatolva találjátok.

A korábban kiküldött programtól eltérően a következő alkalmat 2023. január 16-a helyett január 23-án tartjuk! Ekkor még nem Keleti Alexandra témája következik majd, hanem Balogh Anikó folytatja az előadását és tovább beszélgetünk az első két műhelyen felmerült témákról.

Tervezzük a sorozat jövő évi folytatását. A részletekről januárban fogunk értesíteni Benneteket.