Fejlesztési, kutatási feladatok az óvodai élet területén:

Az óvodai élet egy folyamatosan változó, alakuló terület, amelyben a hagyományokra épülő ritmusnak elengedhetetlen szerepe van. A külső formajegyek könnyen felvehetők, de merevítőjévé is válhatnak egy organikusan fejlődő közösség számára, így csupán módszerré egyszerűsödik a teljességre törekvő pedagógiánk. Ennek elkerülése a cél. A Waldorf-pedagógia az életből indul ki, így a világban történő változások, az új kihívásokat, sajátosságokat mutató generációk éberséget és rugalmasságot kívánnak tőlünk. A Waldorf Ház célja, hogy támogassa a pedagógusokat, az intézményeket a kutatásokban, a működés fenntarthatóságában, pedagógiailag, módszertanilag és szervezetileg egyaránt. Ezért keressük azokat a területek, amelyeket az elmúlt időszak folyamatosan elénk hozott, amelyekben ismereteinket bővítenünk szükséges, hogy a kornak megfelelő és a pedagógiai alapokat megtartó óvodáink valóban a gyermek mindenekfelett álló fejlődésének segítését szolgálják. 

Kutatási területek

Szakmai, kutatási munkacsoportok létrehozása és működtetése a cél a következő területeken, rövid és hosszú távon, a nemzetközi kutatási eredményekre és a magyarországi megvalósításokra támaszkodva:

• óvópedagógus-, óvodakép kidolgozása
• óvodába lépés 
• óvoda-iskola átmenet 
• 0-3 éves gyermekek intézményi szintű nevelése (ehhez várjuk Waldorf-szemlélettel működő bölcsődék, minicsoportok jelentkezését)
• óvópedagógusok és gyógypedagógusok közös pedagógiai, szakmai munkája
• Waldorf Óvodapedagógiai Program megújításának előkészítése (a fenti kutatási munkálatok a program megújítását is szolgálják)

Felelős: Márföldi Erika

A Waldorf-kerettanterv fejlődése egy folyamatos, organikus folyamat. A munka alapja az átdolgozott horizontális tanterv. Ez „sorvezetőként” szolgál a tantárgyi programok fejlesztéséhez, ugyanakkor a tantárgyi fejlesztések tapasztalatait időről-időre beépítjük a horizontális tantervbe. A tantárgyi fejlesztések kiterjednek a régi tárgyak folyamatos megújítására, illetve új tárgyak kidolgozására egyaránt. A tantárgyi programok leírásaiban a tartalmi elemeken kívül általában megjelennek alapvető módszertani megközelítések is. Ezen felül egyes tantárgyakhoz külön módszertani anyagok is készülnek.

A Waldorf-kerettanterv sajátossága, hogy a pedagógiai területeken kívül bemutatja és szabályozza a Waldorf-iskolák működését is (szervezeti jellemzők, minőséggondozás, eszközjegyzék, szükséges végzettségek stb.), a tanterv fejlesztése így kiterjed ezeknek a részeknek a gondozására is. 

Szervezeti működés

A Waldorf-intézmények szervezeti működése több ponton eltér a köznevelési intézményekben megszokottól. Ilyenek például a szülők és pedagógusok általi alapítás, a civil szervezetként működő fenntartókkal való viszony, a hármasan tagolt szociális élet leképezése a működésben stb. Célunk, hogy folyamatos fejlődést érjünk el ezeken a területeken is.  Ennek érdekében vizsgáljuk a különböző Waldorf-iskolatípusok sajátosságait, a kis és nagy iskolák helyzetét, a hármas tagozódás jelenlétét, az önigazgatás modelljeit és problémáit stb. A kutatások eredményeként egyebek mellett azt várjuk, hogy meg tudjunk jeleníteni olyan, a szociális élet hármas tagozódását figyelembe vevő szempontokat, amelyek minden Waldorf-intézménynek segíthetnek a megfelelő működés kialakításában. 

Sorskövető kutatások

Azt érzékeljük, hogy az intézmények, a szülők és a „külvilág” részéről is igény mutatkozik a Waldorf-pedagógia eredményeinek sokszempontú, tudományos igényű megismerésére. Igaz ez a diákok további sorsára, a felsőoktatásban, illetve a munka világában történő „beválására” vonatkozóan is. A korábbi években több ilyen kutatás készült, illetve számos közülük jelenleg is folyamatban van. Gyűjtjük, rendszerezzük és közzétesszük ezek eredményeit. 

Mi a célunk, miért csináljuk?

1. Ismerni szeretnénk a jelenlegi Waldorf-iskolások jellemzőit, vélekedéseit, terveit, illetve olyan eredményeit, amelyek összevethetők nem waldorfos társaikéval. Ilyenek például az érettségi eredmények.
2. Ismerni szeretnénk a végzett diákok további életútját, szeretnénk tudni róluk, szeretnénk kapcsolatban maradni velük. Kíváncsiak vagyunk személyes meglátásaikra a Waldorf-intézményekkel, ottani életükkel kapcsolatban önmaguk miatt, illetve, hogy az információk ismeretében javítani tudjuk az intézmények működését, eredményességét.
3. A végzettektől szerzett információk (felsőoktatási intézmények, konkrét szakok működése, előnyei-hátrányai, illetve az elhelyezkedés helye, jelenlegi munkák stb.) alapján szeretnénk segíteni a továbbtanulás előtt állók választását és az egyes szakmákban dolgozók összekapcsolódását, közös munkáját.
4. Mérni és értékelni szeretnénk tudni a Waldorf-pedagógia hazai gyakorlatának eredményességét a végzett diákok felsőoktatásban, a munka világában és általában az „életben” történő eredményessége, „beválása” alapján.  

Kutatómunka a Waldorf-pedagógiában műhelysorozat

A 2022 őszén indult havi rendszerességű sorozat egyes alkalmain egy-egy már megtörtént kutatás eredményeit mutatjuk be, illetve különböző, kutatással kapcsolatos témákról beszélgetünk. Célunk, hogy az intézményekben dolgozó pedagógusok kedvet kapjanak a kutatáshoz, illetve, hogy az egy-egy speciális terület iránt érdeklődők csoportot alkotva közös munkába kezdjenek. Szeretnénk és támogatnánk, hogy ilyen műhelyek vidéki helyszíneken is megvalósuljanak. 

További, a kutatásokhoz kapcsolódó tervezett tevékenységek

• Kutatók konferenciája szervezése
• Kutatási adatbázis létrehozása
• Waldorf-pedagógiai folyóirat létrehozása